Amikor rohanni kell az orvoshoz

Mindnyájan azt szeretjük, ha várandósság alatt nyugalomban telnek a napjaink. Ha testileg és lelkileg egyaránt nyugodtan tudunk készülni a szülésre. Akik elég fittek, azok persze nem heverésznek egész nap, hanem sokat mozognak, sétálnak, tornáznak, szolidan akár sportolnak is. A kreatívabb kismamák naphosszat kézműveskednek, saját alkotásaikkal díszítik fel a majdani gyerekszobát.

Az orvosokhoz sem egyformán viszonyulunk ebben az időszakban. Van, akit az nyugtat meg, ha rendszeresen ellenőrzésekre jár, mások viszont azt szeretik, ha csak a legszükségesebb vizsgálatokon kell megjelenniük, egyébként – ha lehet – távol tartják magukat kórháztól és rendelőtől.

Közösségbe szívesen el-eljárunk ilyenkor is, de arra nagyon szoktunk ügyelni, hogy a fertőző betegeket elkerüljük, mert mindnyájan tudjuk, hogy a máskor oly ártatlan fertőzések is komoly problémákat okozhatnak a terhesség idején (főleg az elején). Vigyázunk tehát, hogy ne betegedjünk meg, és élvezzük a várakozás izgalmas örömét.

Időnként sajnos mégis előfordul, hogy nem egészen a terveink szerint alakulnak a dolgok. Akármennyire bosszantó is, mégis ránk törhet egy erőszakos vírus, vagy összefoghatnak ellenünk a baktériumok. Az sem ritka, hogy valaki túlerőlteti magát, miközben nem is gondol rá, hogy egy csöpp emelés már problémát jelenthet. Nem jó, ha az ún. pozitív gondolkodás csapdájába esünk, és hárítjuk a betegség tudatát, ugyanakkor talán még ennél is rosszabb túlreagálni apró kellemetlenségeket, és rettegni az esetleges negatív következményektől. Lehetőleg próbáljunk mindent a maga helyén kezelni; ne tagadjuk le, viszont ne is nagyítsuk fel az esetleg fellépő problémák jelentőségét.

Van ugyanis néhány olyan tünet, amivel feltétlen orvoshoz kell mennünk a terhesség idején. Nincs szó arról, hogy ezek minden esetben súlyos helyzeteket jeleznének, de mindenképpen szükség van arra, hogy egy szakember vizsgáljon meg minket ilyenkor.

Ha a következőket tapasztaljuk, ne tétovázzunk, hanem azonnal induljunk el a nőgyógyászunkhoz (vagy akár a szülészetre az éppen ügyeletes doktorhoz):

• szűnni nem akaró hányás vagy hasmenés esetén
• vissza-visszatérő erős hasgörcsök jelentkezésekor
• a magzatvíz szivárgását tapasztalva
• hüvelyi vérzést észlelve
• lábszárödéma kialakulásakor
• folyamatos, csillapíthatatlan fejfájást érezve
• a vizelet látványos besűrűsödése vagy mennyiségének komoly csökkenése esetén
• a magzat mozgásának hosszabb kimaradását érzékelve
• asztmatikus rohamok (fulladásérzet) fellépésekor
• bármilyen egyéb rosszullétet tapasztalva, beleértve influenzás tüneteket, hosszan tartó köhögést, náthásodást, végtagfájdalmakat
• nagyobb esést vagy a hasat ért erős ütést átélve.

A fent leírt esetek bármelyikét tapasztalva nagyon fontos, hogy ne kezdjünk bele az öndiagnosztizálásba, hanem bízzuk hozzáértő emberre annak megállapítását, hogy szükség van-e gyógyszeres beavatkozásra vagy akár kórházi megfigyelésre