Az első hetek eseményei

Az első hetek eseményei

A két ivarsejt (petesejt és spermium) egyesülésével egy új sejt (csírasejt – orvosi néven zigóta) keletkezik.

A megtermékenyített petesejt azonnal osztódni kezd, megkezdi 5-7 napig tartó vándorlását, amelynek során a petevezetéken (méhkürt) keresztül lejut a méh üregébe.

Mielőtt beágyazódna a hormonális hatásoknak megfelelően megvastagodott méhnyálkahártyába, a zigóta osztódásnak indult sejtállománya két, jól elkülöníthető sejtcsopotra oszlik: az egyik a belső sejtcsomó, amelyből majd a magzat fejlődik ki, a másikból alakul ki a méhlepény (placenta).

Az utóbbi sejtállomány szilárdan rátapad a méh nyál­ka­hártyájára, egyes sejtjei erekké alakulnak és kapcsolatot keresnek a méh nyálkahártyájával. Ennek következtében az anya vérkeringése közvetlenül el tudja látni az embriót a szükséges tápanyagokkal és oxigénnel, valamint megszabadíthatja anyagcseréjének melléktermékétől.

A megtermékenyítést követően folyamatosan osztódó zigóta a 3-5. napra szedercsíra, a 6. napra hólyagcsíra állapotúvá alakul. Ez utóbbi mérete kisebb, mint 1 mm, ezért az ultrahangvizsgálat során még nem észrevehető. A hüvelyi ultrahangvizsgálat segítségével a fogantatást követő 14-15. napon már ábrázolni lehet a későbbiekben a táplálásban részt vevő szikhólyagot. Megjelenése a méhen belüli terhesség egyértelmu bizonyítéka. Az embrió nagysága ekkor nem éri el a 2 mm-t, nem mutatható ki, mert a 20. napra kialakuló szívcső még nem lüktet.

A 14. naptól a következő 8 hétig, tehát az utolsó menstruációtól számított 12. hétig a fejlődő kis élőlényt embriónak (ébrénynek) nevezzük. Megemlítendő, hogy a szülészeti gyakorlatban mindig az utolsó menstruáció idejétől számítjuk a terhességi heteket, amely az embrió tényleges koránál kb. 2 héttel hosszabb időt jelent.