Az ikerterhességről

Férjem családjában előfordult egypetéjű ikerterhesség, ezért (ismervén a genetikai összefüggéseket) számítottunk rá, hogy nekünk is jó eséllyel lesznek ikreink. Bár tudom, hogy jóval több veszéllyel jár, ha az ember pocakjában egyszerre két baba fejlődik, valahol mégis vágytunk a dologra. Van annak valamiféle csodálatos bája, ahogy két szinte egyforma kisember együtt fejlődik.

A legközelebbi hozzátartozókon kívül alig tudja őket néhány ember megkülönböztetni, miközben – hasonlítsanak bár rettenetesen egymásra – mégiscsak külön-külön személyiségek, más-más érdeklődéssel, különböző életutakkal. Ráébreszthetnek minket arra, hogy milyen nagyszerű is az ember; ha annyira egyformák, mint két tojás, ha szinte minden sejtjük ugyanolyan, ők akkor is egészen mások lesznek.

Mindeközben hihetetlenül erős kapcsolat alakul ki köztük. Olyan szoros kötelék, ami meghagyja ugyan az egyéni szabadságot, nem köti gúzsba a lelket, ugyanakkor még a legintimebb szerelemben is csak rövid ideig tapasztalható meg. Nem beszélve a sok mókás helyzettől, ami abból adódik, hogy folyton összekevernek a testvéreddel az ismerőseid. A két Lotti világa olvasmányból valósággá válik, s az ebből adódó lehetőségeknek csak a közös fantázia szab határt. Mindenesetre az ikrek életét állandó zamattal fűszerezi ez a magzati és kisgyermekkori egymásra utaltság.

Nem lepődtünk volna meg, ha nekünk is ikreink születnek, de végül mind a négy gyermekünk egyedül fejlődött. Az ikerterhességet gyakoribbá teheti ugyan a megfelelő genetikai örökség, de még ezzel együtt is rendkívül ritka. Átlagosan 85 várandósságra jut egy ikerpár, hármas ikrek pedig csak bő 7000 gyermekenként születnek. A négyes terhesség nagyságrendileg 610 ezer esetből egyszer fordul elő. Persze azért résen kell lennünk: minél idősebben vállal gyermeket egy anya, illetve minél többször volt már terhes, annál nagyobb az esélye, hogy ikrek fogannak meg.

Furcsa módon még az sem mellékes, hogy a Föld melyik részén várjuk a kisbabánk (vagy babáink) világrajövetelét; Finnországban például jóval több iker születik, mint mondjuk Japánban. A természetes folyamatot mostanában erősen befolyásolja a lombikbébi-program is. A petesejt-érlelő gyógyszerek hatására ugyanis gyakran egyszerre több petesejt termékenyül meg, ezért az ikerterhességek aránya ebben a körben sokszorosa a természetesnek.

Az ikrek sem feltétlen hasonlítanak egymásra jobban, mint két átlagos testvér. Nevetve mondogattuk egymásnak mi is, hogy a második és a negyedik lányunk amolyan ál-ikrek, teljesen egyformák, csak éppen van köztük négy év. A néhány hónapos korukban készült fényképeiket látva alig lehet megkülönböztetni őket. A két külön petesejtből kifejlődött ikrek között viszont akadnak olyanok, akik nem is emlékeztetnek egymásra.

Az egypetéjűek (monozigóták) ugyanis mindig azonos neműek, és minden genetikai tulajdonságuk megegyezik, a kétpetéjűek (dizigóták) viszont csak nagyjából egyszerre születő testvérek.

A monozigóta ikrek kialakulása során sem mindig ugyanakkor válik ketté a petesejt. Minél később történik meg, annál nagyobb a veszélye annak, hogy nem minden szerv kettőződik meg, vagy hogy nem egyforma mértékben fejlődik a két magzat. Extrém helyzetben előfordulhat az is, hogy a két gyermek összenő (sziámi ikrek), vagy egyikük elnyomja a másikat, mintegy élősködik rajta. Szerencsére nagyon ritka, hogy létszükségletű szervek (pl. fej vagy szív) nélkül szülessen meg az egyik gyermek. Az viszont sokszor csak a szülés után derül ki (vagy még akkor sem!!), hogy a megszületett babának volt egy elhalt ikertestvére is. A fenti tény gyakorisága miatt szinte lehetetlen pontosan meghatározni az ikerfogantatások arányát.

Mi a teendő ikerterhesség esetén?

Mindenképpen óvatosabbnak kell lennünk. Valóban gyakrabban fordulnak elő komplikációk, de ezek nagy része folyamatos orvosi kontroll és szigorú pihenés mellett kivédhető.

A legfőbb veszélyek:

• anyai toxémia (mérgezés)
• görcsroham
• vashiány
• vérszegénység
• korai lepényleválás
• szülés utáni vérzés
• vetélés, koraszülés
• beilleszkedési rendellenesség, az ikrek összeakadása
• fejlődési rendellenességek
• méhlepény-elégtelenség
• kórosan sok magzatvíz
• magzati halál

Ez a felsorolás így egy kupacban nagyon ijesztő, de kicsit talán félrevezető is. Az arányok megnövekedése egyrészt egyáltalán nem jelent gyakori előfordulást, másrészt minél inkább ellenőriznek egy terhességet, annál kisebb az esélye a tényleges komplikációnak, illetve annak, hogy mindez tragikus következménnyel jár.

Az ikerterhességek kb. 40-60 %-a valóban koraszüléssel végződik, és a gyermekek általában kisebb súlyúak, mint az egyedül nevelkedő társaik, de manapság mindez egyre kevésbé jelent súlyos problémát. A terhesség ideje megfelelő kezelés és folyamatos felügyelet mellett általában kitolható, illetve napjainkban a koraszülött-ellátás is nagyon fejlett már.

A kímélő életmód mindenesetre elengedhetetlen feltétele egy komplikációmentes ikerterhességnek. Kéthetente járjunk kontrollra, folytassunk szigorú diétát, ami semmiképpen se jelentsen koplalást, hanem a táplálék gondos és tudatos megválogatását. Fokozott fehérjebevitelre van szükség ilyenkor, valamint Kalcium, Foszfor és D-vitamin szedésére. Egyértelműen ajánlom a Gravida kismamavitamint, ami a fejlődő magzatokra és édesanyjukra egyaránt jótékony hatással van.

Legkésőbb a 24. héten célszerű befeküdni a kórházba, és állandó felügyelet alatt maradni egészen a szülést követő napokig.