Hárman – párban

Az első terhesség az utolsó olyan időszak, amikor az ifjú pár még kettesben van, és olyasmit csinálhat, amit soha többet – vagy legalábbis jó darabig biztos nem fog tudni megtenni.

Az első három hónap nehézségeinek leküzdése után a második trimeszter már egy nagyon kellemes állapot. Ilyenkor beáll az anyukák hormonháztartása, az idegrendszerük megnyugszik. A pocakjuk sem nagy még, ezért általában kényelmesen tudnak aludni, és újra erőt éreznek magukban. Még nem szokott bedagadni a lábuk sem, ezért nincsenek olyan fizikai kellemetlenségek, amik a terhesség végén újra jelentkezhetnek. A 12-16. hétre az esetek többségében a hányinger is elmúlik.

Érdemes megteremteni annak a lehetőségét, hogy nagyokat beszélgessen a pár ebben az időszakban. A nőknek rendkívüli szükségük van ezekre a beszélgetésekre, különösen arra, hogy kedvesük meghallgassa őket. Nem szükséges mindig praktikus tanácsokkal szolgálnia, nem kell feltétlen megoldani a problémákat, de fontos alkalmat teremteni arra, hogy elmondhassa, mitől fél, mi bántja, vagy éppen minek örül, miben reménykedik, mi teszi boldoggá.

Persze az éremnek két oldala van. Elég rossz, ha csak a férfi figyel oda a párjára, ő viszont nem veszi észre, hogy a leendő apukának ez szintén egy lelkileg nagyon nehéz időszak. Jó, ha a férfi is megtanulja kimondani az érzéseit, persze talán a nők ügyesebbek abban, hogy még ha nem is mond ki mindent a párjuk, akkor is megértsék, mit érez. Neki is teljesen felborul a megszokott élete, és valószínűleg minél tisztességesebb, annál jobban erőlködik, hogy megnyugtassa a feleségét, miközben ő maga talán halálosan ideges és aggodalmaskodó. Ha az asszony már biztonságban érzi magát, fontos, hogy ő is szeretgesse, kényeztesse a férjét. Harmonikus kapcsolatról csak ekkor beszélhetünk. Akármennyire várja a pár a kisbaba születését, mégiscsak „betolakodik” kettejük legintimebb kapcsolatába egy harmadik ember, amit a férfiaknak sokkal nehezebb érzelmileg feldolgozniuk. Úgy tűnik számukra, hogy minden a terhességről és a babáról szól. Mellőzöttnek, frusztráltnak érezhetik magukat. Ezért a nő sem viselkedhet csupán kismamaként, ő ekkor is elsősorban társ, feleség kell hogy legyen.

Ezekben a hónapokban sem szabad cipekedni, nagyot emelni, a nehezebb házi munkákat jó, ha átveszik a férfiak. Ugyanakkor sem egy kis biciklizés, sem egy vidám kirándulás nem okoz már gondot. Bátran el lehet indulni nyaralni vagy közösen üdülni valahol. Sőt, újra élvezetes lehet a nemi érintkezés is.

A nő orgazmusát ugyan megérzi a kisbaba is, de ez leginkább csak serkenti a magzat vérkeringését, semmiképp sem károsítja a fejlődését. A baba biztonságosan lebeg a magzatvízben, a behatoló hímvesszőtől távol van, védett helyzetben van. Mindazt meg szabad tenni ilyenkor, ami a pár mindkét tagjának örömet szerez. Ahogy az első 12 hétben még nem ajánlatos közösülni, mivel ritkán ugyan, de vetélést okozhat, a középső három hónapban megint felszabadultan szeretkezhet a pár. Egyedül arra ügyeljenek: nem biztos, hogy ugyanazok a pózok esnek jól a nőnek, mint korábban. Semmi olyat ne tegyenek, ami fájdalmat okoz, viszont figyeljenek egymásra, és akkor ezek a tapasztalatok akár később is színesebbé tehetik, új ötletekkel gazdagíthatják szexuális életüket. Előfordulhat, hogy a szexuálisan egyébként kiéhezett férfi nem tudja legyőzni a gátlásait. Nem kell feltétlen arra gondolni, hogy csúnyának látja a feleségét, könnyen előfordulhat, hogy csak a babát félti, ezért nem meri elengedni magát, ugyanakkor nehezen beszél az aggodalmáról. Lehet, hogy tudat alatt nem sikerül feldolgoznia azt, hogy az ő kedvese hirtelen egy várandós asszony lett, félig-meddig már most is édesanya. Hihetetlen erős tudatalatti gátlások léphetnek életbe. Kölcsönös türelemmel és megértéssel azonban ezek a nehézségek szépen leküzdhetők.

A harmadik trimeszter újra változásokat hoz. A nyolcadik hónap talán a legnehezebb, mert a baba ekkor van a legmagasabban, a méh felső boltíve a gyomorgödörbe kerül, és ez újra fizikai kellemetlenségekkel járhat. Feljöhet a gyomorsav, ami hányingert okozhat, megnehezül a baba és a magzatvíz súlya, ami valóban olyan érzést jelent, mintha egy hátizsákot cipelnénk folyton a hasunkon, amit sosem rakhatunk le, és még éjszaka sem tudunk normálisan aludni tőle. Nehezebbé válik a mozgás, sőt a lélegzetvétel is. Bedagadhatnak, visszeressé válhatnak a lábak, ami sokaknak állandó fájdalmat okoz. Egy helyben állni talán még nehezebb ilyenkor, mint sétálni.

Lelkileg megint egy instabil időszak ez. Már erősebb a szülés miatti aggodalom és bizonytalanságérzet, ambivalens érzést kelt a vágy, hogy szülessen már meg a baba, ugyanakkor a koraszüléstől való félelem. Újra nagyon nagy a férfi felelőssége. Rajta múlik elsősorban, hogy fel tudják-e oldani ezeket a gátlásokat, félelmeket, vagy esetleg elmélyülnek ezek. Ismét rendkívül fontos, hogy türelmes legyen és megértő.

A nők nagy része csúnyának, kövérnek érzi magát ilyenkor, ezért óriási szükség van kedvesének biztatására, szeretetére. Ha ő is azt erősíti meg, hogy mennyire elhízott a felesége, akkor nagyon nehéz lesz megőrizni kettejük kapcsolatának harmóniáját. Ha viszont sokat kedveskedik, udvarol, és folyamatosan biztosítja szeretetéről a párját, azzal feloldja a szükségszerűen jelentkező gátlásokat. Jó, ha sok fotó készül a növekvő pocakról, egyrészt később jó lesz visszanézni, másrészt megerősítheti az embert abban, hogy férje most is szépnek látja. Nagyon sokat jelent ebben az időszakban a kényeztetés; egy-egy gyertyafényes vacsora, egy szelet süti a cukrászdából, amit magának már nem venne meg az asszony, egy közös mozizás vagy bármi egyéb, békés meghittségben töltött közös program.

A nyolcadik hónapban megint előfordulhat, hogy a nőnek egy porcikája sem kívánja a szexuális együttlétet, de ez általában csak egy rövid átmeneti állapot. Amint a baba lejjebb száll, többnyire el is múlik. A nemi aktus egyébként önmagában ilyenkor sem veszélyes, amennyiben a méhszáj nem nyílt még ki. Az ondónak és a közösüléskor termelődő prostaglandin nevű hormonnak méhszájpuhító hatása van, ezért nyitott méhszájnál szülésindító hatása lehet, mint ahogy a női orgazmus is méhösszehúzódásokat eredményez, ami az utolsó napokban már kifejezetten jól is jöhet. Túlhordott terhesség esetén egyenesen ajánlott a szerelmi együttlét – persze finom, gyöngéd módon, nem akrobatamutatványokat végezve közben...

Az igazi mutatványt bízzuk az édesanyára és kisbabájára, a nagy attrakció ezután akár el is kezdődhet!