Székrekedés

Sok kismama küzd székrekedéses problémával a várandósság alatt, illetve szülés után. A székrekedés oka részben hormonális, ennek hatására a belek motilitása csökken, részben a babanyomása miatt mintegy „átrendeződik” a hasüreg. 
A várandósság idején a pocak súlya előre húzza a gerincet, ezáltal megváltozik a bélrendszer vegetatív beidegzése, ami szintén hozzájárulhat a székrekedés kialakulásához. 
A székrekedés, a növekvő magzat nyomása pedig hajlamosít az aranyeres(erről a következő fejezetben lesz szó) problémára, mely a szülés alatt még tovább súlyosbodhat.

A székrekedésnek oka lehet a magnézium-hiány is. Ha a kismama a székrekedés mellett lábikra-görcsökre, fáradékonyságra panaszkodik, mindenképp gondoljunk magnézium-hiányra.

Okozhat székrekedést a túlzott stressz is, ami görcsössé teheti a belek falának simaizomzatát, gátolva a belek mozgását, perisztaltikáját.

A székrekedés problémája – bármilyen meglepő – az elengedésről szól, ezért mindenképp érdemes a várandósság alatti székrekedés lelki oldalával is foglalkozni, hiszen a szülés ez egyik legnagyobb „elengedési feladat” a nők számára.
A lelki okok leggyakrabban nem tudatosak, inkább tudatalatti problémák, vagyis nem vagyunk tudatában ezeknek a belső félelmeknek. Ezek felszínre hozatalában sokat segít a kineziológia, a kismama relaxáció.
A szülés előtt tehát készítsük fel magunkat az „elengedésre”, a baba önálló életének elindulására. A tapasztalatok azt mutatják, ha a mama nem mer „megválni” a babától, mert nem bízik önmagában mint anyában, vagy félti a gyermekét a jövőtől, hogyan állja meg helyét az életben (hisz a várandósság legtöbbünk számára nagyon kellemes állapot, a baba pedig teljes védettségben lubickol), az túlhordást, elhúzódó vajúdást eredményezhet.

A székrekedés megelőzése érdekében fontos, hogy magas rosttartalmúélelmiszereket fogyasszunk, válasszuk a teljes kiőrlésű termékeket a finomítottak helyett. Fogyasszunk sok gyümölcsöt, zöldséget, gabonábólkészült élelmiszereket. Az aszalt gyümölcsök, különösen a szilva, füge szintén segíti a bélmozgást, érdemes ezekből rendszeresen fogyasztani kis mennyiségeket. Fontos, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot igyunk.

Nagyon figyeljünk a székletürítés rendszerességére is!

A kerékpározás is nagyon jótékony hatású székrekedés és az alsó végtagi visszerek ellen, azonban vigyázzunk, nehogy egyensúlyunkat elveszítve elessünk, ezért várandósan biztonságosabb a szobakerékpár. A szobakerékpároknak több típusa létezik, próbáljuk ki, melyik kényelmesebb, az ún. ülő vagy a hagyományos kerékpár. 

Végezzünk rendszeresen tartásjavító, gerinckímélő tornát is.

Várandósan kerülendők a gyógynövényekből készült hashajtó teák, mert ezek olyan mértékben fokozzák az alhas vérellátását, hogy vetélést, koraszülést okozhatnak.

Teljes mértékben tilos fogyasztani kutyabengekérget, szenna levelet és termést, valamint ricinust.

A citromfű teát stresszes állapotban ajánlom, általában kiváló nyugtató, így a belekre is hatással van; általa a belek ellazulnak, és tovább engedik a székletet.

Az aromaterápiás szerek közül hatásos segítség székrekedés esetén egy cseppmandarin illóolajból és1 evőkanál olíva vagy édesmandula-olajból készített, a has bőrébe masszírozott keverék. Kizárólag 100%-os tisztaságú, természetes illóolajat használjunk, lehetőleg bio termesztésből származót, amit nem kezeltek vegyszerrel. A mandarin illóolajat a gyümölcs héjából nyerik, ezért fontos, hogy ne legyen vegyileg kezelt. 

Az alma őse, a vadalma az ember első táplálékai közé tartozott. Már a régi görögök és rómaiak is ismerték gyógyhatásait, a gyümölcsök királyának tartották, és úgy vélték, szinte minden betegséget meggyógyít. A magyar népi gyógyászat is számtalan problémára javasolja.

Az alma húsában több mint 20-féle ásványi anyag található, tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, magnéziumot, nátriumot, káliumot, nyomelemeket, A-vitamint, B-komplex vitaminokat, C-vitamint, gyümölcssavat. Az összes gyümölcs közül az alma pektintartalma a legmagasabb, aminek szintén számtalan gyógyhatását köszönheti. A pektin a gyümölcs sejtfalának alkotó része, vízben oldódva kocsonyás zselét alkot. Megköti a vastagbélben a rákkeltő anyagokat és a különböző méreganyagokat (ólom, higany, egyéb nehézfémek), így véd a daganatok, elsősorban a vastagbélrák ellen. Fontos továbbá a héja, a cellulóz része, amely segít kisöpörni a beleket.

Az alma pektintartalma érdekes módon a hasmenés és a székrekedés ellen is hatékony, mivel a bélben élő baktériumok úgy alakítják át, hogy a hurutos bélnyálkahártyán védő réteget képez, így enyhítve a hasmenéses tüneteket. A pektin emellett mint rostanyag növeli a széklet térfogatát, ennek következtében fokozódik a bélperisztaltika, és a salakanyag gyorsabban távozik a szervezetből, tehát megelőzi a székrekedést. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem mindegy, nyersen vagy főzve fogyasztjuk az almát, ugyanis hasmenés kezelésére a főtt vagy párolt, míg székrekedés orvoslására a nyers forma vált be. 
Az almában található pektin lassítja a gyomor kiürülését, így teltségérzetet okoz, ami segít a túlzott étvágy csillapításában. Ennek jó hasznát vehetjük, ha a súlygyarapodásunk több mint a javasolt, vagy gyakran támadnak „evési rohamaink”. Így könnyebben fogjuk tudni kontrollálni testsúlyunkat.

Régészeti leletek bizonyítják, hogy a búza ősét, az Abesszínia hegyvidékről eredeztethető vadbúzát már időszámításunk előtt 10000 évvel gyűjtögették, fogyasztották. I.e. mintegy 7-8000 évvel ezelőtt a Földközi-tenger keleti partvidékén tudatosan termesztették. 4000 évvel később az egyiptomiak már kelesztett kenyeret készítettek belőle.
Ma is a legáltalánosabban használt gabonánk. Sajnos azonban a világháború utáni mezőgazdasági fejlődéssel, az élelmiszerek finomításával egyre inkább a fehér liszt használata terjedt el, ami már nem tartalmazza a legértékesebb anyagokat, holott a búza csírája és korpája egyaránt rendkívül gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban, aminosavakban.

A búza héját hívjuk korpának, ezt a fehér liszt készítésekor eltávolítják, pedig a búzacsírához hasonlóan rengeteg hasznos anyag található benne. A teljes kiőrlésű liszt használatával természetesen élvezhetjük jótékony hatását. A búzakorpa élelmi rosttartalma 54%, nyers rost tartalma 13%, gazdag B1, B2, B3, és B6 vitaminokban, valamint közepes mennyiségben tartalmaz vasat.

Búzakorpa rendszeres fogyasztása javasolt székrekedéskor, aranyér előfordulásakor, de mindig figyeljünk a bevitt folyadékmennyiségre. Amennyiben nem elegendő az elfogyasztott folyadék, tovább erősíti a szorulást.

Napi 35 g búzakorpa képes megkétszerezni a széklet mennyiségét, lágyabb székletet eredményez, amit üríteni is könnyebb. Érdekesség, hogy ugyanezt a hatást 1 kg főtt sárgarépa, 1,25 kg főtt káposzta képes elérni.

Forrás: Dr. Csomai Zita: Természetes gyógymódok kismamáknak 
(Perfect Shape Kiadó 2008)