Táplálkozási alapelvek
A várandósság alatt a fokozott anyagcsere és a magzat szükségletei miatt megnövekszik a várandósok vitamin- és ásványianyag igénye is. A megfelelő étkezési szokások kialakítása már a fogamzást megelőző időszakban is nagyon fontos, mert így tud az egész szervezet megfelelő állapotba kerülni az új élet fogadására. Manapság már egyre többen táplálkoznak egészségesen, ezért sok esetben különösebb életmódbeli-étrendbeli változtatásra a várandós időszakban sincsen szükség. Az a régi meggyőződés amely szerint „a kismamának kettő helyett kell táplálkoznia” már régen megdőlt, és sokkal inkább arra kell helyezni
a hangsúlyt, hogy a táplálkozás mind mennyiségileg, mind minőségileg megfelelő legyen. Nem elég tehát, sokszor pedig kifejezetten káros pusztán a mennyiségre helyezni a hangsúlyt.
A túlzott súlygyarapodás szülészeti- és magzati kockázatai bizonyos kórképek vonatkozásában jól ismertek. A súlygyarapodást tekintve maximum 10-15 kg tekinthető normálisnak. Egy átlagos testalkatú, nem várandós nő napi energiaszükséglete 1800-2200 kalória között van. Ez az érték a terhesség alatt hozzávetőleg 300-350 kalóriával növekszik meg. Természetesen az elégtelenül táplálkozó, rosszabb szociális körülmények között élő asszonyoknak is nagyobb az esélyük bizonyos kóros magzati állapotok (pl. magzati növekedési elmaradás) kialakulására. A megfelelő étrend, a rendszeres, előírás szerint végzett testmozgás, különböző tornagyakorlatok segítenek elkerülni a túlzott súlygyarapodást, és biztosítják a jó erőnlétet is.
A táplálkozás során a szükséges szénhidrátokat a kenyérből, rizsből, és egyes zöldségekből (pl. burgonya) veheti fel a kismama. A kalóriaszükségletnek legalább a felét ilyen táplálék útján javasolt elfogyasztani. Megjegyzendő, hogy az édességek, sütemények nagy kalóriatartalmúak, viszont kevés rostot tartalmaznak, így azokat érdemes kerülni. A fehérjék bevitele a vérképzéshez és a magzat fejlődéséhez is rendkívül fontos. Ez tejtermékek (joghurt, sajtok, túró) és húsok (főleg „fehér húsok” – csirke, hal) fogyasztásával biztosítható. A tejtermékeknél főleg a „natúr” – édesítőszert nem, vagy csak alig tartalmazó – készítményekre kell helyezni a hangsúlyt. A várandósság alatt természetesen törekedni kell a zsírszegény táplálkozásra. A várandós lehetőleg úgynevezett telítetlen zsírsavakat (növényi olajok) tartalmazó ételeket fogyasszon, illetve azzal főzzön. Az élelmi rostok, a rostdús táplálkozás nagyon fontos a székrekedés megelőzése, és a megfelelő bélmûködés fenntartása szempontjából.
A zöldségek és gyümölcsök fogyasztása kiemelkedően jelentős, azok rost-, vitamin- és ásványianyag tartalma miatt. Különös hangsúlyt kell fektetni azonban a megfelelő tisztításra, mert a szennyezett (tartósítószerekkel, egyes esetekben állati ürülékkel) zöldségek-gyümölcsök fertőzés forrását képezhetik. Gyümölcsöket elsősorban a reggeli-délelőtti órákban javasolt fogyasztani. Narancsból, grapefruitból frissen facsart, nem édesített italokkal a folyadékigény és a rostszükséglet jelentős része is fedezhető. Kerülni kell a szénsavas italok, tartósítószereket tartalmazó üdítők fogyasztását, mert azok puffasztó hatásuknál fogva kellemetlen panaszokat, felfúvódást okozhatnak. A várandós időszak alatt szénsavmentes ásványvizek fogyasztása javasolt elsősorban.
Természetesen a vitaminok és ásványianyagok bevitelét, amelyek a csont-, és vérképzéshez, valamint minden sejt mûködéséhez szükségesek, nem lehet teljesen fedezni csak a természetes táplálékok elfogyasztásával, és bizonyos hiányállapotok alakulhatnak ki még kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás esetén is, különösen a téli hónapokban. Egyes veszé-lyeztetett terhességekben (ikerterhesség, fiatalkorúak várandós állapota, drog-, vagy rendszeres alkoholfogyasztók) azonban még a normál várandósságnál is fokozottabb a vitamin-, és ásványianyag-igény. Ezekre az állapotokra megoldást jelenthetnek a multivitamin-készítmények, amelyek összetételét a legújabb nemzetközi szakirodalmi adatok (ENSZ Világegészségügyi Szervezete – WHO), és a magyarországi orvosi ajánlások, protokollok figyelembevételével állították össze. Ezzel biztosított, hogy minden összetevőből a megfelelően szükséges és biztonságos napi mennyiséget tartalmazzák. Az összetevők között különösen jelentős a folsav, amely tudományos bizonyítékokkal alátámasztottan alkalmas bizonyos magzati fejlődési rendellenességek (pl. velőcsőzáródási rendellenességek) előfordulásának csökkentésére.
Vassal együtt alkalmazva a vérképzés folyamatára is pozitívan hat, így a vérszegénység kialakulása is megelőzhető. Ismert, hogy a várandós időszak alatt a pajzsmirigy is fokozottabban mûködik, ezért megnövekszik a szervezet jódigénye. Statisztikai adatok szerint Magyarország lakosságának mintegy 80%-a jódhiányos területen él. Tudományos közleményekben igazolt, hogy a gyermekkori értelmi fejlődési zavarok okai között, az éhezés után a jódhiány a második leggyakoribb. Jódhiányos állapotban a spontán vetélés és a koraszülés kockázata is emelkedik. Az elégtelen jódbevitel az újszülött ideg-, immun-, és csont- rendszerének fejlődését is hátrányosan befolyásolja. Mivel nem mindegyik multivitamin-készítmény tartalmaz jódot, célszerû áttekinteni az összetételt, és szükség esetén jódtablettával pótolni a hiányt. Természetesen a multivitamin-készítmények valamennyi összetevője igen fontos mind a várandós időszakban, mind a fogamzást megelőzően. Még a szülést követő gyermekágyas időszakban és a szoptatás ideje alatt is nagy a készítmények alkalmazásának jelentősége.
forrás: Béres Babaváró füzet
